Kineziológia, kinesio tape, alkalmazott kineziológia – mi a különbség?
Kineziológia, kinesio tape, alkalmazott kineziológia – mi a különbség?
Négy fogalom, egyetlen közös szó – és rengeteg félreértés. Tisztázzuk, mi az alkalmazott kineziológia, a szakosodott (energetikai) kineziológia, a humán kineziológia és a kinesio tape, és miért nem ugyanaz egyik sem."
"Ön ért a kinesio tape-hez is, ugye?" – ezt a kérdést valószínűleg minden szakosodott kineziológus hallotta már legalább egyszer. A válasz legtöbbször nem, és ez a cikk pontosan arról szól, hogy miért nem az, illetve hogy miért nem probléma ez.
A "kineziológia" szó ugyanis egy nagyon tág esernyő alá gyűjt négy, egymástól jól elkülöníthető dolgot: egy egyetemi tudományterületet, egy orvosi kompetenciájú diagnosztikai rendszert, egy ebből kinőtt, laikusok számára is elsajátítható stresszoldó módszercsaládot, és egy teljesen más eredetű fizikai eszközt, a rugalmas szalagot. Nézzük sorban, mi micsoda.
A szó, ami mindenkit félrevezet
A kineziológia görög eredetű szó, jelentése szó szerint mozgástudomány (kinészisz = mozgás, logosz = tan, tudomány). Ez a szűk, tudományos értelmezés azonban semmilyen kapcsolatban nincs azzal, amit a hétköznapokban "kineziológusnak" nevezett szakemberek csinálnak – ők ugyanis jellemzően nem mozgáselemzéssel, hanem izomteszttel dolgoznak. A névazonosság a fő oka annak, hogy a köztudatban négy, gyökeresen eltérő dolog fut hasonló elnevezések alatt.
1. Humán kineziológia – az egyetemi tudományág
Ez az egyetlen olyan jelentés, ami valóban a szó eredeti értelmét követi. Magyarországon a Testnevelési Egyetemen (korábban Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar) létezik humánkineziológia alap- és mesterszak, ahol a hallgatók a mozgás biomechanikáját, a fizikai teljesítmény mérését, az edzésprogramok tervezését, a mozgásterápiát és a sportsérülések rehabilitációját tanulják. Végzettként humánkineziológusi, erőnléti és rehabilitációs edzői diplomát szereznek, és jellemzően sportegyesületeknél, rehabilitációs intézményekben, fitneszközpontokban dolgoznak.
2. Alkalmazott kineziológia (Applied Kinesiology) – az orvosi alapmódszer
Az 1960-as években egy amerikai csontkovács, Dr. George Goodheart figyelt fel arra, hogy az izmok ereje vagy gyengesége összefüggésbe hozható a test más területein zajló diszfunkciókkal. Ebből a megfigyelésből dolgozta ki az alkalmazott kineziológiát (AK), amit 1974-ben (más források szerint 1973-ban) hivatalos szervezeti keretbe is foglalt az International College of Applied Kinesiology (ICAK) megalapításával.
Az AK egy komplex diagnosztikai és terápiás rendszer, amely az izomtesztelést a strukturális, kémiai és érzelmi-mentális állapot felmérésére egyaránt használja – ezt nevezik az "egészség háromszögének". Fontos, hogy ez nem szabadon tanulható módszer: az ICAK-tagszervezetek kizárólag egészségügyi végzettséggel rendelkező szakembereket – orvosokat, fogorvosokat, kiropraktőröket, gyógytornászokat – engednek be a képzésbe, és a gyakorlat is orvosi/egészségügyi kompetenciához kötött. Ennek megfelelően az AK-t alkalmazó szakember diagnosztizálhat, és olyan eljárásokat is végezhet (pl. célzott manipulációs technikák), amelyek meghaladják a nem egészségügyi végzettségű terapeuták kompetenciáját.
Az AK tehát a modern kineziológiai irányzatok közös őse – de önmagában egy orvosi/egészségügyi módszer, nem pedig az a laikusok által is tanulható stresszoldó irány, amit a köznyelv "kineziológiának" szokott hívni.
3. Szakosodott (energetikai) kineziológia – amivel én dolgozom
Az alkalmazott kineziológiából az idők során számos, szélesebb körben elsajátítható ág vált ki. Az egyik legismertebb ezek közül a Touch for Health (TFH), amelyet Dr. John Thie – Goodheart egyik közeli munkatársa – dolgozott ki azzal a céllal, hogy az AK nem-invazív, stresszoldó technikáit hozzáférhetővé tegye a szakembereken kívül a laikusok számára is. Az orvosi diagnosztikát kihagyta a rendszerből, a finom, energetikai korrekciókat viszont megtartotta.
Ezen az ágon és a belőle sarjadt további irányzatokon (ezeket hívjuk gyűjtőnéven szakosodott vagy energetikai kineziológiának) alapul az én munkám is. A módszer lényege, hogy az izomtesztet nem diagnosztikai, hanem biofeedback-eszközként használjuk: nem betegséget állapítunk meg vele, hanem azt térképezzük fel, hogy egy adott témával, célkitűzéssel kapcsolatban hol akadozik a test energiaáramlása – melyik izom, melyik meridián jelez stresszt. A cél nem a tünet elnyomása, hanem a rendszer egyensúlyának, harmóniájának helyreállítása finom, non-invazív eszközökkel: reflexpontok tartásával, meridián-korrekciókkal, érzelmi stresszoldó technikákkal.
Ez a fajta kineziológia tehát:
- nem diagnosztizál betegséget, és nem helyettesíti az orvosi ellátást,
- nem alkalmaz erőteljes manuális manipulációt,
- elsősorban önismereti és stresszoldó eszköz, amely a test-lélek egység harmóniájára fókuszál,
- bárki számára tanulható, szakemberként és önismereti céllal is.
Fontos jogi pont: Magyarországon a szakosodott/energetikai kineziológia a természetgyógyászati tevékenységről szóló 40/1997. (III. 5.) Korm. rendelet és a hozzá kapcsolódó 11/1997. (V. 28.) NM rendelet hatálya alá tartozik, amely a "kineziológiai módszerek" alkalmazását a vizsgával záruló nem-konvencionális továbbképzést elvégzők számára teszi lehetővé. Ez azt jelenti, hogy a szakosodott kineziológus tevékenysége a törvény szintjén is egyértelműen a kiegészítő, természetgyógyászati kategóriába tartozik – nem egészségügyi, diagnosztikai tevékenység.
(Aki mélyebben szeretne elmerülni abban, hogyan épül fel egy ilyen kiegyensúlyozás, vagy hogyan működik pontosan az izomteszt, azoknak a blogomon több cikket is szenteltem ennek – a hivatkozásokat a cikk végén találod.)
4. Kinesio tape – ami valójában semmilyen kineziológiával nem rokon
A negyedik, talán leggyakrabban összekevert fogalom a kinesio tape (kineziológiai szalag). Ezt a rugalmas, a bőr tulajdonságait utánzó ragasztószalagot Dr. Kenzo Kase japán kiropraktőr fejlesztette ki az 1970-es években, azzal a céllal, hogy a hagyományos, merev rögzítő kötések alternatíváját nyújtsa. A szalag nem korlátozza jelentősen a mozgást, miközben stabilizálja az izmokat és ízületeket, csökkentheti a duzzanatot, és támogathatja a sérült szövetek regenerációját. Nemzetközi ismertségét a 2008-as pekingi és a 2012-es londoni olimpián köszönhette, ahol a sportolók tömegesen viselték.
A kinesio tape tisztán fizikai, mechanikai eszköz, amelyet jellemzően gyógytornászok, fizioterapeuták vagy erre képzett orvosok alkalmaznak sportsérülések, izomhúzódások, ízületi problémák vagy tartáshibák kezelésének kiegészítéseként. Elméleti alapja a szövetek és izmok mechanikai működésének, illetve a receptoringerlésnek a vizsgálatán nyugszik – semmilyen energetikai vagy meridián-alapú koncepciót nem tartalmaz, és semmilyen rokonságban nincs sem az alkalmazott, sem a szakosodott kineziológiával. A közös csak a névben van: mindkettő a "kinészisz" (mozgás) szótőből ered, mert mindkettő valamilyen módon az izmok, mozgásszervek működésével foglalkozik – de a módszertanuk, a képzésük és a felhasználási területük semmilyen ponton nem érintkezik.
Kapcsolódó cikkek a blogomon, ha szeretnél mélyebben elmerülni a szakosodott kineziológia működésében: