Milyen kérdéstípusokat alkalmazhatunk, és mikor?

Kérdések alkalmazása:

Alapvető tanácsadási technika. A kérdések lehetnek:

• nyitott, 
• zárt, 
• alternatív
• Metafora

Nyitott kérdések, amelyekre nem lehet "igen" vagy "nem" választ adni.

• Lehetőséget adnak arra, hogy a kliens megossza gondolatait, érzéseit.
• "beszéltet", "nyit"
• Segít verbalizálni érzéseit, gondolatait, ezek megfogalmazása azzal jár, hogy átgondolja az adott témakört, ezáltal ez a mikroskill igazi belső munkára készteti a klienst.
• Bizonyos szempontból éppen a belső gondolatok strukturálása miatt egy ideig egyáltalán nem baj, ha a kliens újra és újra ugyan azon "ventillál".

pl.: "Kérem kifejtené bővebben, amire gondol?"

Mikor alkalmazzuk:

• 1) A konzultáció kezdetén a nyitott kérdések megfelelőbbek, mivel lehetőséget nyújtanak további információk megszerzésére;
• 2) Az kliens ösztönzése az elhangzottak folytatására vagy kiegészítésére;
• 3) A kliens ösztönzése arra, hogy példáival illusztrálja problémáit;
• 4) A kliens figyelmének az érzésekre való összpontosítása.
• A nyitott kérdések veszélye, hogy növelhetik a kliens szorongását, ezért azokat a megfelelő időben kell feltenni és gondosan megfogalmazni.

Zárt kérdések célja az információszerzés és a pontosítás, tisztázás. 

De csak a legszükségesebb esetekben érdemes alkalmazni.

• Olyan kérdések, amelyekre "igen" vagy "nem" módon lehet válaszolni.
• Megakaszthatja, beszűkítheti a beszélgetést, a kliens gondolatainak szabad kifejtését gátolja.
• Arra is használható, hogy megállítsuk a kliens beszédét, ha az eltér az adott témától, túlságosan csapongó.
• A zárt kérdések gyakori használata azonban "kikérdező" érzést kelthet a kliensben és ronthatja a konzultatív kapcsolatot.

Alternatív kérdéseket akkor használunk, ha a kliens nem tud válaszolni, nincs tapasztalata az adott témáról.

• Leggyakrabban ezek az érzések tisztázására szolgáló kérdések.
• A kliensnek nem kell a tanácsadó által felkínált alternatívák közül választania, saját verziót választhat.
• Ilyenkor ha nem tud válaszolni, elkezdhetünk neki verziókat adni, hogy mire gondoljon - ezeket átfuttatja magán, és még akkor is belső munkára indítják őt, ha nem találom el, hogy miről van szó. A cél mindig az, hogy segítsem őt az önvizsgálatban.  

A metafora 

lehetőséget ad, hogy egy adott kérdésről egy másik, már jobban megértett jelenség, fogalom ismeretében gondolkodjunk, segítségével új perspektívából, akár külső szemlélőként tekinthetünk rá.

• Elősegíti bizonyos helyzetek megértését.

Összefoglalás - összegzés használata:

• Egy-egy hosszabb beszélgetésrész után alkalmazzuk, vagy az ülés végén.
• Az összegzés áttekinti a beszélgetés tartalmát, a visszatükrözött érzelmeket, egybefogja a közös elemeket, tisztázza a helyzetet.
• Alkalmazásához nélkülözhetetlen a kliens figyelmes meghallgatása, a beszélgetés tartalmának integrálása és elrendezése.
• Hatására kiemelt figyelem fordul a leglényegesebb dolgokra, és rendszer teremtődik az olykor összekuszálódni látszó szálak között.

Az átkeretezés nem más, mint új nézőpontból láttatni egy problémát, illetve új értelmet adni egy problémának.

• Nehéz és sokszor reménytelennek látszó helyzetekben is nagyon sokat tud segíteni, ha képesek vagyunk ilyen módon perspektívát váltani és másként tekinteni a dolgokra.
• Az átkeretezést gyakorolhatjuk múltbeli események, rossz élmények vizsgálatával, amiknek a jelenben érezhető hatásait vizsgálhatjuk: mit tanultunk belőle, min változtattunk a hatására és ez hogyan befolyásolta az életünket?

Aktualitások: